A szem felépítése
A szem 22-24 mm átmérőjű páros szerv, amely a szemüregben (orbita) a szemhéjak védelmében helyezkedik el. Alakját az ínhártya (sclera) és a szaruhártya (cornea) határozza meg. Az ínhártya igen erős rostos szövet, amely fehéren tűnik át az őt fedő, apró hajszálereket tartalmazó kötőhártyán (conjunctiva). A szaruhártya (cornea) 5 rétegű, áttetsző, a széli részein 0,8-0,9 mm, míg a középső részen, ahol a lézeres kezelések zöme történik kb. 0,5-0,6 mm vastagságú. A szaruhártya hátsó felszíne és a szivárványhártya (iris) közötti tér az elülső csarnok, amely a pupillán keresztül közlekedik a szivárványhártya és a szemlencse közötti térrel, a hátsó csarnokkal.
Ezt a két üreget a csarnokvíz tölti ki, ami jelentős szerepet játszik a szem belső közegeinek oxigén és tápanyag ellátásában, valamint a szembelnyomás kialakításában. A szivárványhártya és annak nyílása, a pupilla mögött helyezkedik el a szemlencse. A lencse alakváltozása és finom helyváltoztatása teszi lehetővé a közelre és távolra történő alkalmazkodást (accomodatio). A szem legnagyobb részét a szemlencse mögött elhelyezkedő átlátszó üvegtest (vitreus) tölti ki. Az ideghártya (retina) a szem hátsó részét béleli ki, vastagsága kb.0,1–0,4 mm. Tíz rétegű szövete felelős a szembe érkező optikai információk felfogásáért, és a látóidegen (nervus opticus) keresztül az inger továbbításáért az agy felé.