Blog

Mi, micsoda a szemészeti szakzsargonban? 1. rész


Egy lézeres szemműtét előtt óhatatlanul szembe jönnek olyan fogalmak és kifejezések, amelyekkel korábban aligha találkozhatott az egyszerű halandó. A műtétekre való felkészülés és információgyűjtés során azonban sok, addig ismeretlen szó, elnevezés is előkerülhet, amelyekről nem árt, ha van némi fogalmunk.

Retina

Ismert és gyakran használt kifejezés, de borítékolható, hogy a legtöbben nem tudják, pontosan mit is jelent és a szem melyik részének az elnevezése. A retina, a szem hátsó részében található ideghártya, ami nagyjából 0,1-0,4 milliméter vastagságú. Ennek tíz rétegű szövete felelős azért, hogy a szembe érkező optikai információkat felfogja és a látóidegen keresztül továbbítsa az ingereket az agy felé.

Szaruhártya

A szem felépítését tárgyaló bejegyzésben már találkozhattunk vele és akkor megtudtuk, hogy ez egy 5 rétegből álló áttetsző burok, ami a széleken 0,8-0,9 milliméter, középen pedig 0,5-0,6 milliméter vastagságú. Azt is érdemes róla tudni, hogy a szem elülső felszínén, a szivárványhártya előtt helyezkedik el. Ennek görbülete eredményezi – a szemlencse mellett – a szem legnagyobb fénytörési képességét.

Rövidlátás (myopia)

Gyakori fénytörési rendellenesség, amely örökletes is lehet. A mindennapi életben úgy jelentkezik, hogy a rövidlátók a közeli tárgyakat élesen, a távoliakat viszont elmosódottan látják. Rövid- vagy közellátás akkor keletkezik, amikor a szem túl hosszú a teljes törőerejéhez képest. A fénysugarak, amelyek a szembe érkeznek, a retina előtt találkoznak, és ez által a távol lévő tárgyaknak a látóideghártyán csak homályos képe keletkezik.

Távollátás (hyperopia)

Pontosan a myopia ellentéte. A szem túl rövid a teljes törőerejéhez képest, azaz a szaruhártya görbülete kicsi, a szemgolyó tengelye pedig rövid, ezért a fénysugarak fókuszpontja a retina síkja mögé kerül, ezáltal homályos kép keletkezik. A távollátást fiatal korban a szem belső izmainak alkalmazkodásával automatikusan saját magunk korrigálhatjuk, ilyenkor jó a látásélesség, de közelre hamar elfárad a szem, esetleg fejfájás jelentkezhet. Idősebb korban azonban se közelre, se távolra nem látunk élesen.

Tompalátás (amblyopia)

Erről a szembetegségről még nem esett szó a blogban, ezért most tisztázzuk a fogalmat. Többnyire fejlődési rendellenesség eredménye, amikor a szem gyakorlatilag nem tanul meg látni. Ha nem veszik észre időben és nem kezelik, a betegség állandósul. A sebészeti úton végzett, úgynevezett refraktív szemműtétekről – de bármely más szemműtétről is –  fontos tudni, hogy azok csak a szem beavatkozás előtti legjobb állapotát képesek helyreállítani. Amennyiben a tompalátás nem túlságosan súlyos, a szemüveg, a kontaktlencse, vagy a sebészeti műtét sokat javíthat a dolgon, de ez az esetek kisebb esetében fordul csak elő. További kockázatot jelent, hogy súlyos tompalátás és nagyon rossz látásélesség esetén az esetleges kockázatok miatt a jó szem műtétjét is meg kell fontolni.

Műlencse

A műlencsét elsősorban a szürkehályog műtétek során használják, ezzel helyettesítik az eredeti szemlencse belső, elhomályosodott részét. A lencsetokba ültetett műlencse lesz az, ami végső soron javítja a látásminőséget. A műlencsék szövetbarát anyagból készülnek, azaz a beültetés után nem okoznak irritációt, vagy gyulladást.  A különböző betegségi szinteknél az elérhető látásminőséget a lencsék torzításmentessége és egyéb optikai tulajdonságai határozzák meg, és pótolhatják a szem elvesztett alkalmazkodó képességét is.

További cikkek