Árpa, jégárpa

Az árpa és jégárpa előfordulása, okai

Az árpa és jégárpa a szemhéjgyulladás nagyon gyakori, de két különböző formája, mindkettő a szemhéj szélén vagy annak mentén alakul ki. Sok mindenben hasonlóak, ezért a két betegségtípust sokszor összekeverik egymással.

Az árpa egy piros, fájdalmas tályog, az olajos váladékot termelő mirigyek akut gyulladása. A szemhéj széle közelében, a szempilla tövéből vagy a szemhéj alól nő ki. A legtöbb árpát bakteriális fertőzés okozza. Az árpa lehet belső (amikor a szemhéj szemgolyó felőli oldalán helyezkedik el) vagy külső (amikor a bőrrel fedett, külső részen nyílik). Egyidejűleg, egymás mellett több is megjelenhet.

Az gyulladás legkönnyebben akkor alakulhat ki, ha a szervezet védekezőképessége lecsökken (cukorbetegség, legyengült immunrendszer, egyes vírusfertőzések), nem megfelelőek a higiénés körülmények (huzatos, poros, szennyezett, olajos környezet), vagy bizonyos rossz szokások (szemhéjak intenzív dörzsölése koszos, olajos kézzel) következtében. Nők esetében gyakori, hogy a túlzott sminkhasználat miatt alakul ki.

A jégárpa a szemhéjon kialakuló elváltozás, a Meibom-mirigyek hosszú ideje fennálló, krónikus gyulladása. A kivezető csatorna elzáródásával jár, ezáltal a váladék felgyülemlik és nem tud kiürülni. Ennek következtében egy kis göb alakul ki. Általában fájdalommentes, lassan fejlődő gyulladás, ezért eleinte nehéz észrevenni. De ahogy növekszik, a szemhéja vörös, duzzadt és néha érzékeny tapintású lehet. Az árpával ellentétben a jégárpát nem baktériumok okozzák.

Milyen tünetekkel jár a szemárpa és a jégárpa?

Általában heveny gyulladással járnak. A felső vagy az alsó szemhéjon a következő tünetek jelentkezhetnek:

• duzzadt, piros szemhéj
• fájdalmas és gennyes duzzanat
• nyomásérzékenység
• kaparó érzés a szemében
• könnyezés az adott szemen
• néha a kötőhártya duzzanata vagy vörössége

A jégárpa kialakulása esetén előfordulhat, hogy nem észlel semmilyen tünetet. Ha vannak tünetek, ezek a következők lehetnek:

• dudor a szemhéjon, amely néha vörös és duzzadt, esetenként érzékeny lehet
• ritkán teljesen megduzzadt szemhéj
• homályos látás, ha a jégárpa elég nagy ahhoz, hogy nyomja a szemgolyót.

Az árpa diagnózisa

A szem és a szemhéjak szabad szemmel és réslámpával történő vizsgálata egyértelművé teszi a diagnózist.

Hogyan kezelhetőek?

Az árpa kezelése

Az árpa kezdetben piros, gyulladt, tapintása rugalmas. A folyamat előrehaladásával a gyulladt terület beolvad, a göb puhább lesz, kevésbé feszül, sárgás gennycsap jelenik meg rajta, akárcsak a pattanásoknál. Ez az állapot már azt jelzi, hogy a tályog hamarosan magától kifakad.

Az árpa tehát sok esetben magától kifakad, de a gyógyulási folyamatban segíthetnek a következők:

• Mivel az árpát baktériumok okozzák hasznos lehet antibiotikum-tartalmú szemcsepp vagy kenőcs, melyek gyorsítják a gyógyulást, csökkentve a duzzanatot és fertőtlenítik a szemet. Ezek a készítmények receptkötelesek, mindig szemész szakorvosra által előírt adagolási javaslatot kövesse.
• A gyógyulást elősegítheti nedves borogatás vagy párakötés is.

Ha a kezelés néhány napon belül nem hoz eredményt, és nem fakad ki vagy nem szívódik fel magától, keresse fel újra a szemész szakorvosát.

Ha az árpa nem nyílik meg műtétre lehet szükség.

Soha ne próbálja meg megnyitni vagy kinyomni a dudrot, mert ez komoly fertőzésekhez vezethet. Mivel a baktériumok fertőzőek, rendszeresen mossa vagy fertőtlenítse a kezét, ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy a fertőzés átkerül a másik szemre, vagy más emberekre.

A jégárpa kezelése

A jégárpa spontán csak ritkán nyílik meg, a műtét a legtöbb esetben elkerülhetetlen a váladék eltávolítására.

Kiújulhat-e a szemárpa?

Előfordulhat, hogy kiújulhat, ezért a megelőzés érdekében fokozottan figyelnie kell a szem higiéniájára, kerülni kell a szennyezett (poros, olajos) környezetet, a szem dörzsölését és a túlzott sminkhasználatot, meg kell erősíteni legyengült immunrendszerét.

Ha a hajlamosító tényezők továbbra is fennállnak, a szemhéjgyulladás ismételten visszatérhet. Csökkent védekezőképesség esetén súlyosabb szemhéjtályog is kialakulhat. Visszatérő, makacs árpa esetén érdemes vércukor vizsgálatot kérni, az esetlegesen még fel nem ismert diabétesz megállapítására. Cukorbetegség esetén ugyanis gyakoribb a kiújuló árpa, ezért az alapbetegségek kell elsősorban kezelni.

Ha az árpa újra és újra visszatér, szemészorvosa biopsziát vehet belőle. Ilyenkor egy apró szövetdarabot távolítanak el és vizsgálják meg. Ez segít a szemészorvosának ellenőrizni, hogy van-e komolyabb szemprobléma.