Látótér vizsgálat

Mi a látótér vagy látómező?

Amikor előre nézünk általában a tér nagy részét látjuk magunk előtt. A szemünk mozgatása nélkül nem csak azt látjuk, ami egyenesen előttünk van, hanem azt is, ami fent, lent és mindkét oldalon van. A legtöbb ember ezt „perifériális látásként” ismeri. Az egész területet, amit látunk, látómezőnek nevezzük.

A látás általában a látómező középpontjában a legjobb. Ezért fordítjuk szemünket olyan tárgyak felé, amelyeket jobban szeretnénk látni. Minél távolabb van egy tárgy látásunk középpontjától, annál kevésbé látjuk tisztán. Amikor egy tárgy elég messzire elmozdul oldalra, teljesen eltűnik a látómezőnkből.

A látótér vizsgálat azt vizsgálja, hogy milyen messzire látunk fel, le, balra és jobbra a szem mozgás nélkül és mennyire érzékeny a látás a látómező különböző részein.

Mi jelent a látótérkiesés és milyen tünetei vannak?

A látótérkiesésről akkor beszélünk, ha az egyén látóterének bármely része károsodik. A látótérkiesés egyaránt előfordulhat a periférián és a látás központjához közel.

Centrális látótérkiesés esetén a beteg sokszor egyáltalán nem észlel semmit, mert az egyik szem látótérkiesését a másik szem kompenzálja. A központi látás elvesztése hatással lehet a látóélességre, vagyis arra a képességre, hogy az egyén a látásában lévő formákat és részleteket megkülönböztesse. A központi látást elvesztők gyakran úgy érzik, hogy nem látnak finom részleteket, vagy homályos foltokat látnak a látómező közepén. Az alapbetegség és az általa okozott károsodás előrehaladtával a homályos foltok végül sötét vagy „vak” foltokká alakulnak át. Az egyén számára gondot okozhat az olvasás, vezetés, különösen akkor, ha a megnövekedett vakfolt eléri a látótér közepét.

Nagyobb látótérkiesés hátterében általában a különböző szembetegségek állhatnak. A látótérkiesés például a zöldhályog okozta károsodás első jele lehet, de szürkehályog vagy makuladegeneráció is állhat a háttérben.

A központi látásvesztés okai

Számos szembetegség okozhat központi látásvesztést. A legtöbb ilyen betegség a retinát vagy a makulát érinti.

• Időskori makula degeneráció
  A makula elváltozása, (mely lehet sorvadás vagy éppen vastagodás is)a központi látómezőben látásvesztést és csökkent látóélességet eredményez.
  
• Zöldhályog
  A látótér vizsgálat nélkülözhetetlen a zöldhályog esetén, mert a szemnyomás megemelkedése a látóideg károsodáséhoz vezet, amelynek már korai jeleit kimutatja ez a vizsgálat.
  
• Szürkehályog
  A szürkehályog a látásromlás egyik leggyakoribb oka az idősebb korosztálynál, a szemlencse elszürkülése miatt a látás homályossá válik. A szürkehályog a teljes látómezőt érintheti.
  
• Diabéteszes retinopátia
  Korai stádiumban a homályos látást, a látómezőben úszó vizenyőket és a színek érzékelésének megváltozását okozza. Ha nem kezelik, a diebéteszes ritonopátia tartós látásvesztéshez vezethet.

Miért van szükség látótér vizsgálatra?

A látótér vizsgálat segíthet az orvosnak megtalálni a látást fokozatosan károsító betegségek, például a zöldhályog (glaukóma) korai jeleit. Egyes glaukómában szenvedő betegek nem észlelnek látási problémát, de a látótér vizsgálat kimutatja, hogy a perifériás látás elveszett.

A látótér vizsgálat abban is segíthet az orvosnak, hogy többet megtudjon az idegrendszer azon részéről, amely lehetővé teszi számunkra, hogy lássunk. Az idegrendszer vizuális része magában foglalja a retinát, a látóideget és magát az agyat. A rendszer bármely részével kapcsolatos problémák megváltoztathatják a látómezőt. A vizsgálati eredményekben jól ismert minták találhatók, amelyek segítenek az orvosoknak bizonyos típusú sérülések vagy betegségek felismerésében. Rendszeres időközönként több látótérvizsgálat megismétlésével az orvosok azt is meg tudják mondani, hogy a beteg állapota javul-e vagy rosszabbodik.

Hogyan zajlik a látótér vizsgálat?

A periméter, vagyis a látótérvizsgáló berendezés segítségével térképet készítünk a látómezőről és a látómezőben lévő elváltozásokról. A látótér vizsgálat teljesen fájdalommentes és nem igényel pupillatágítást.

A szemvizsgálat során a látótér vizsgálatot egy-egy szemmel végezzük, a másik szemet teljesen lefedve, hogy elkerüljük a hibákat. Minden vizsgálat során a páciensnek mindig egyenesen előre kell néznie a perifériás látómező pontos feltérképezéséhez. A legtöbb modern látótér-tesztelő berendezés folyamatosan figyeli a fixációt, vagy a páciens azon képességét, hogy állandóan egyenesen előre tekintsen.

A vizsgálat izgalmas, videojátékhoz hasonlítható, amint meglát egy fénypontot, rögtön meg kell nyomni a gombot. Válaszait összegezve meg lehet rajzolni a vizsgált szem látóterét, és az esetleges kiesések kimutathatóvá válnak. A kiesett területek mérete összehasonlítható, követhető és kiterjedésükből fontos következtetések vonhatók le.

Szemészetünkön az OPTO AP300 automata perimétert alkalmazzuk, mely páratlan pontosságot, sebességet kínál és megbízható eredményeket szolgáltat a látómező-elemzésben.

Törődjön látásával, kérjen időpontot vizsgálatra!