Szembetegségek

A keratoconus a szaruhártya (a szem elülső ablaka) nem gyulladásos rendellenessége, és általában mindkét szemet érinti. Az alapprobléma a szaruhártya tartó kollagénrostjainak gyengesége. Ez a szaruhártyát szerkezetileg „gyengévé” teszi.

A könnycsatorna elzáródás során a könny nem tud megfelelően elfolyni, így szeme könnyező, irritált lesz. Az elzáródott könnycsatorna gyakori az újszülötteknél.

A diplopia, közismert nevén kettős látás, olyan szembetegség, amely során az emberek egy képből kettőt látnak - legyen az vízszintes, függőleges vagy átlós - egy helyett. Szellemképes látásnak is nevezik, mert az egyik kép halványabb, mint a másik.

A kötőhártyagyulladás a kötőhártya fertőzésből vagy allergiából eredő gyulladása, mely során a szeme vörös és duzzadt (gyulladt), és ragacsos váladék van a szemzugban. Az egyik leggyakoribb szembetegség, mely minden életkorban előfordulhat. A betegség egyes típusai nagyon fertőzőek, könnyen terjednek emberről emberre, ezért fontos a korai diagnózis és kezelés.

Az árpa és jégárpa a szemhéjgyulladás nagyon gyakori, de két különböző formája, mindkettő a szemhéj szélén vagy annak mentén alakul ki. Sok mindenben hasonlóak, ezért a két betegségtípust sokszor összekeverik egymással. Az árpa egy piros, fájdalmas tályog, az olajos váladékot termelő mirigyek akut gyulladása.

A szemallergia, más néven allergiás kötőhártya-gyulladás meglehetősen gyakori. Akkor jelentkezik, amikor a szem valami olyan dologra reagál, ami irritálja azt (az úgynevezett allergénre). Ennek eredményeként a szemhéjak és a kötőhártya vörössé, duzzadtá és viszketővé válik.

A kancsalság egy gyakori szembetegség főként a gyermekek körében. A szembetegség leggyakrabban 5 éves korig jelentkezik. Kancsalság esetén a két szem működésének összhangja hiányzik, a szemek két különböző irányba néznek. Előfordulhat, hogy az egyik szem egyenesen előre néz, míg a másik szem befelé, kifelé, felfelé vagy lefelé fordul.

A rövidlátás (myopia) egy olyan fénytörési hiba, amikor a közeli tárgyak tisztának tűnnek, de a távoli tárgyak homályosak. Például egy térképet tisztán el tud olvasni, de autóvezetéshez nem lát elég jól.

A távollátás (más néven hyperopia) egy olyan fénytörési hiba, amikor a távoli tárgyak is, és a közeli látás is homályos. Ilyenkor a szembe érkező fénysugarak nem az ideghártyán, hanem azon túlérve fókuszálódnak. Nehézséget jelenthet a hosszabb ideig tartó olvasás vagy a számítógép használata.

A presbyopia egy olyan fénytörési hiba, amely megnehezíti a középkorú és idősebb felnőttek számára a közeli látást. Ez azért következik be, mert a szem alkalmazkodóképessége jelentősen csökken.

A szürkehályog (cataracta) egy homályos terület a szemlencsén belül, ami idővel egyre kevesebb fényt enged át. A minket körülvevő tárgyak és dolgok homályosabbá válnak, a lencse elszürkülésével romlik a látás. A cataracta általában 60 éves kor felett kezd igazán súlyos látásromlást okozni.

A glaukóma olyan betegség, amely károsítja a szem látóidegét. Általában akkor alakul ki, amikor a csarnokvíz felgyülemlik a szemben. Ez a felesleges csarnokvíz megnöveli a szemnyomást, ezzel károsítja a látóideget. A folyamattal visszafordíthatatlan látásromlás alakul ki.

A retinaleválás olyan szembetegség, amely akkor következik be, amikor a retina szövete elválik az alatta lévő szövetrészektől. Kezdetben szikralátás, majd látótérkiesés jelentkezik, hogyha nem történik gyors műtéti beavatkozás, teljes látásvesztés következhet be.

A szemhéjszéli gyulladás (blepharitis) egy gyakori szembetegség, ami a szemhéjszélek gyulladásával jár. A szemhéjak vörösek, duzzadtak, irritáltak lesznek és viszketnek. A szempilláin korpaszerű, kérges hámláshoz hasonló pelyheket okozhat.

Színtévesztésről akkor beszélünk, amikor a színlátás zavarai állnak fenn. Leggyakoribb a zöld és a vörös szín felismerésének zavara, esetenként a kék színt érinti a színtévesztés. Ha valamelyik szín érzékelése csak csökken, színtévesztésről, ha teljesen kiesett, színvakságról beszélünk.

Tompalátásról - amblyopia vagy más néven lusta szem – akkor beszélünk, ha a szemből nem érkezik az agyba megfelelő, éles, kontrasztos kép. Általában csak az egyik szemen, ritkábban mindkét szemen jelentkezik. Idővel az agy egyre inkább a másik, erősebb szemre támaszkodik, miközben a gyengébb szem látása romlik.

Az időskori makula degeneráció (AMD) az éleslátást érintő betegség, az ideghártya sejtjeinek fokozatos elpusztulását jelenti. A makula, vagy közismertebb nevén sárgafolt legfőbb feladata az éleslátás és az olvasási képesség biztosítása.

Az asztigmatizmus egy gyakori fénytörési hiba, ami homályosíthatja és torzíthatja a látást mind a közeli és távoli tárgyak esetében. Asztigmatizmus esetén a szaruhártya egyenetlen, emiatt a fénysugarak nem egy pontban vetülnek a látóhártyára, így nem keletkezik éles kép.

A diabéteszes retinopátia a cukorbetegeknél előforduló szembetegség. Ilyenkor a magas vércukorszint károsítja az ideghártyában (retinában) lévő ereket. Ezek az erek megduzzadhatnak, szivároghatnak vagy el is záródhatnak, megakadályozva a vér áramlását.

A könnycsatorna gyulladás (más néven dacryocystitis) a szemet érintő betegség, mely okozója általában bakteriális fertőzés. A könnycsatorna gyulladása és/vagy fertőzése újszülötteknél és felnőtteknél is egyaránt előfordulhat. A kezelés a legtöbb esetben antibiotikummal történik.