Egy páciensünk írása – A látásjavulásom története 4. rész
Ahogyan már korábban is írtam, az elmúlt időszakban rohamosan romlani kezdett a látásom, így megfordult a fejemben, hogy alávetem magam a lézeres szemműtétnek. Ehhez persze célszerű lenne kiderítenem, hogy pontosan milyen betegséggel, helyesebben mondva fénytörési hibával állok szemben. Legújabb írásomban ezt a témakört fogom részletesen körbejárni.
Első lépés: a tünetek vizsgálata
Ahhoz, hogy közelebb kerüljek a válaszhoz, először is azt kellene tisztáznom, hogy pontosan milyen tünetekkel rendelkezem. Közelre, 10-20 centiméteres távolságra úgy gondolom, jól és élesen látok. El tudom olvasni a monitoron megjelenő szöveget, a telefonomra érkezett üzeneteket, sőt még a szerződések apró betűs pontjait is. Igaz, ez leginkább a napközbeni időszakokra igaz, estefelé, alkonyatban, szürkületben már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy kicsit távolabbra kell tartanom például a telefonomat, hogy jól lássam a szöveget. Gondolom, ebben azért közrejátszik az is, hogy a nap végére egyszerűen elfáradnak a szemeim.
A távollátásommal kapcsolatban azt vettem észre, hogy egy bizonyos távolságig minden oké, de nagyjából 50 méternél nagyobb távolságoknál már bajban vagyok, hunyorognom kell. Leginkább akkor vehető észre, hogy valami nincs rendben a látásommal, ha gyorsan fókuszálok egy közeli tárgyról egy távolabbira. Ilyenkor hosszabb ideig tart, mire „visszaélesedik” a látásom és sokszor erősen kell hunyorognom is.
Szintén elég zavaró probléma, hogy nem szimmetrikusan romlik a látásom, a bal szememmel ugyanis élesebben, a jobbal pedig homályosabban látok. Nagyjából tehát ezek alapján kell meghatároznom, hogy milyen fénytörési hibával rendelkezem.
Milyen fénytörési hibák jöhetnek szóba?
A kutatásom során hamar kiderült, a fénytörési problémáknak négy nagy csoportja van: a rövidlátás, a távollátás, a belső szemtengelyferdülés és az úgynevezett öregszeműség, vagy más néven presbyopia.
Rövidlátás
Az interneten talált információk alapján megtudtam, hogy a rövidlátás egy meglehetősen gyakori fénytörési rendellenesség, ami ráadásul még öröklődhet is. A mindennapi életben ez úgy jelentkezik, hogy a rövidlátók a közeli tárgyakat élesen, a távoliakat viszont elmosódottan látják. Könnyen el lehet képzelni, hogy ez mit jelenthet például autóvezetés közben… De ha belegondolunk, a rövidlátóknak rémálom lehet egy színházi előadás vagy egy focimeccs is, hiszen szemüveg nélkül szinte csak elmosódott foltokat látnak.
Kicsit szakszerűbben fogalmazva, a rövidlátásnak két oka lehet: ha túl nagy a szaruhártya görbülete, azaz túlságosan domború, vagy ha túlságosan hosszú a szemgolyó tengelye. Mindezek azt eredményezik, hogy a szem fókuszpontja a retina elé kerül és magára a retinára már egy elmosódott kép vetül.
Távollátás
A távollátás egy ritkábban előforduló fénytörési hiba, jellegzetessége, hogy az ebben szenvedők a közeli dolgokat látják homályosan. Számukra még nagyobb problémát jelent a számítógép, mobiltelefon használata, vagy a hosszabb ideig tartó olvasás. Ők ezért sokkal intenzívebb koncentrációra kényszerülnek, ami pedig sok esetben fejfájással járhat. Ebben az esetben az előzőekkel pont ellentétesek az okok: a szaruhártya görbülete kicsi, a szemgolyó tengelye pedig rövid, ezért a fénysugarak fókuszpontja a retina síkja mögé kerül.
Belső szemtengelyferdülés
A belső szemtengelyferdülés, vagy más néven astigmia egy szintén gyakori rendellenesség, ami tulajdonképpen az előbbi két fénytörési hiba ötvözete. Astigmia esetén ugyanis egyáltalán nem keletkezik éles kép, aminek a hátterében a szaruhártya szabálytalan alakja áll.
Öregszeműség
Az öregszeműség, vagy más néven presbyopia negyven éves kor felett kifejezetten gyakori fénytörési problémának számít. Az idő előrehaladtával ugyanis a szem alkalmazkodóképessége jelentősen csökken, aminek a következtében a szemlencse elveszti rugalmasságát, emiatt pedig a közeli és távoli tárgyak nézésekor képtelen megváltoztatni az alakját.
A következtetések
A koromra való tekintettel mindezek alapján az a gyanúm, hogy presbyopia áll a látásom romlása mögött, ezért mielőtt szemészorvoshoz fordulnék, részletesebben is utánanézek ennek a fénytörési hibának. Jó hír, hogy az átolvasott szakcikkek azt mondják: bár teljesen megszüntetni nem lehet ezt a szemészeti problémát, léteznek olyan lézeres kezelések, amelyek jelentősen javíthatják a látóélességet és szemüveg használata nélkül is élesen láthatok.
