fbpx

Miért olyan sok a rövid- és távollátó?

optimum-miert-olyan-sok-a-rovid-es-tavollato

Szemüvegesként bizonyára önkéntelenül is felfigyel azokra, akik szintén szemüvegesek, és  hamarabb észreveszi azt is, ha valakinek valamilyen látásproblémája van.  Nem csoda, ha úgy érzi, hogy szinte minden második embernek baj van a szemével, hiszen a különféle fénytörési problémák gyakoribbak, mint gondolná, és a szakmai előrejelzések szerint egyre csak nő majd az előfordulásuk aránya a következő évtizedekben.

 

Milyen gyakoriak jelenleg a fénytörési és más szemproblémák?

A fénytörési hibák gyakoriságának témájában pontos, a Föld valamennyi országának adatait összegző globális statisztika nem létezik, de az egyes egészségügyi szervezetek becsléseiből és a szemészeti szakirodalomból kirajzolódó összkép korántsem biztató. Általánosan elfogadott a szemorvosok között az a becslés, miszerint a fénytörési hibák (az ametropia) a világ lakosságának felét érintik valamilyen formában. A fénytörési hibák fogalmába egyaránt beletartozik a rövidlátás (a myopia), a távollátás (a hypermetropia), a belső szemtengelyferdülés (az astigmia) és az időskori távollátás, az öregszeműség (a presbyopia)

A lakosság fele már önmagában is elképesztően nagy arány. Különösen ha belegondolunk, hogy ezek a látással kapcsolatos problémák sosem csak az egyént érintik (bár ezt a hatást sem szabad lebecsülni), hanem az egész társadalmat. Gondoljon csak bele, a látáshibák gondot jelenthetnek a közlekedésben és a gazdaságra gyakorolt hatásuk is súlyos, hiszen nehezebbé teszik a munkavégzést.

A különböző látásproblémák előfordulási aránya hatalmas. Nem véletlen, hogy a szem épségének megőrzését a WHO, az Egészségügyi Világszervezet kiemelten kezeli, különös tekintettel a látásvesztésre. 2010-es becsléseik alapján ugyanis 285 millió látássérült volt a Földön, ebből 39 millióan vakok. A látáskárosodás fő okát a WHO szerint a korrigálás nélküli fénytörési hibák jelentik (43%), másrészt a szürkehályog (33%). Utóbbi a vakság elsődleges vezető oka (51%-ban), főleg a fejlődő országokban. A statista.com statisztikái szerint 2016-ban az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 76%-a vélte úgy, hogy valamilyen látásproblémával küzd. Sokan közülük kifejezetten úgy érezték, hogy látásjavításra van szükségük, ennek pedig az egyik legnépszerűbb (egyben tartós) módja épp a lézeres látásjavítás. 

 

A rövidlátás gyakorisága

A távoli tárgyak elmosódott érzékelésével járó myopia az egyik leggyakoribb fénytörési hiba, a szakirodalom szerint a fejlett országokban ~25% körüli az előfordulása. Érthető tehát, hogy a kutatók kíváncsiak voltak rá, hogy milyen tendenciákra lehet számítani a jövőben. Egy 2016-ban publikált nemzetközi kutatás során a szakemberek azt próbálták megbecsülni, hogy milyen mértékben várható az átlagos és a magas fokú myopia terjedése a világon. Ehhez 145 tanulmányt használtak fel, amelyek 2,1 millió résztvevő adatait tartalmazták. A céljuk az volt, hogy a 2000-2050 közötti helyzetet feltérképezzék, illetve hogy előre jelezzék, mi várható a rövidlátás terén a jövőben. Arra a következtetésre jutottak, hogy jelenleg a világon 1406 millió ember lehet rövidlátó (ez a Föld populációjának 22,5%-a), közülük 163 millióan erősen rövidlátók, ők képviselik az emberiség 2,7%-át. A szakemberek becslése szerint 2050-ben 4758 millió ember lesz rövidlátó – azaz az emberiség 49,8%-a –, és 938 millió ember küzd majd magas fokú myopiával (a világ népességének 9,8%-a). Adataikat régiók szerint is lebontották, a számok Közép- és Kelet-Európában egyaránt nagyarányú növekedést jeleznek.

 

Joggal merül fel a kérdés, hogy vajon miért következik be ez a robbanásszerű emelkedés?

 

Természetesen nem egyetlen ok áll a háttérben, de mégis kiemelkedik egy fő tényező, ez pedig nem más, mint a megváltozott életmód.  A feltételezések szerint a szabadban töltött idő hiánya, a túl sok elektronikus eszköz használata jelentősen hozzájárul a rövidlátás terjedéséhez. “A genetikai hajlam egyszerűen nem magyarázná ilyen rövid idő alatt ezeket a tendenciákat” – mutatnak rá arra a kutatók, hogy az örökletes tényezők kizárólagos szerepét is át kell gondolnunk. A myopia fő okának továbbra is a genetikai tényezőket tartja a tudomány, bár az is tény, hogy nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy mindent tudnánk az okokról. A rövidlátás bármely korban kialakulhat: gyermekkorban, korai és késő felnőttkorban is. A kutatások ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy van, amikor erről mi magunk is tehetünk. Külön érdekesség, hogy azokban régiókban jósolható több rövidlátó, ahol az elektronikai eszközök használata igen népszerű, például a Távol-Keleten (itt már most is nagyobb a gyakorisága). Sokatmondó az is, hogy kutatók szerint a fiatalabb korosztály körében várható komolyabb emelkedés. A kutatások szerint pedig feltehetően növekedni fog a látásromlás súlyosabb következményeinek és formáinak gyakorisága – ilyen a retinaleválás és vakság is.

 

Vajon tényleg így lesz? Ilyen mértékben megnő majd a rövidlátók száma?

Bár egy ilyen kutatás valójában csak modellezheti a jövőt, vagyis nem lehetünk benne 100%-ig biztosak, azért vannak olyan felvetések, amelyeket érdemes továbbgondolni. Ezek pedig leginkább az életmódra vonatkoznak. Soha nem folytattunk ugyanis még ennyire „szemellenes” életmódot, mint az elmúlt években. Valóban sokat ülünk a számítógép monitorja, a laptop előtt, túl sokáig nézünk közelre és napközben kizárólag mesterséges fényforrások vesznek körül bennünket. Szemünk számára mindez nem természetes. Ennek eredménye pedig az, hogy a szem végső soron a rövidlátáshoz fog alkalmazkodni. 

Természetesen azt nem szabad elfelejtenünk, hogy a rövidlátás meghatározására nincs globálisan érvényes definíció. Változó, hogy mekkora fokú rövidlátást tekintenek a szemorvosok akkorának, amit a szem még kiegyensúlyoz. Ez pedig jelentős eltérésekhez vezethet a gyakoriság megbecsülésében. Ahogyan az is, hogy a rövidlátásnak igen sokféle alfaja létezik (ezekre a szempontokra maguk a kutatók is felhívják a figyelmet).

 

A hypermetropia, azaz a távollátás gyakorisága

Távollátás esetén előbb csak a közeli, később már a távoli tárgyak sem látszanak élesen. Ebben az esetben is főként genetikai okok állnak a betegség mögött, de a hypermetropiát  egyéb tényezők is előidézhetik.  A távollátást gyakran összetévesztik a presbyopiával, pedig az öregszeműség életkorfüggő, 40-45 éves kor körül jelentkezik. 

A távollátásnak többféle típusa is létezik, a gyengétől (3 dioptriáig), a közepesen (3-6 vagy 8 dioptria) át az erősig (6-8 dioptrián felül), aszerint, hogy milyen a távollátás erőssége. A gyenge távollátás esetén a szem még képes lehet a probléma kiegyenlítésére, így nem szükséges semmilyen korrekció. Érdekesség, hogy tulajdonképpen mind távollátóként születünk, de az újszülöttek távollátása a szemgolyó növekedésével egyre csökken, majd beáll a normál fénytörés – legalábbis majdnem mindenkinél. Sokan úgy tartják, az emberek fele így is távollátó lehet, igaz, sokak szeme képes a természetes alkalmazkodásra, főleg fiatalabb korban.

 

Milyen gyakori a távollátás? 

Figyelembe véve a hypermetropia különböző változatait és az egyes életkorokat, melyekben előfordul, a távollátás gyakoriságát szintén nem egyszerű meghatározni. Kóros távollátás ráadásul társulhat olyan betegségekhez is, mint a diabétesz, így ezekben az esetekben nem  beszélhetünk a hétköznapi értelemben vett távollátásról. Mindent egybevéve a szakértők úgy tartják, a távollátás valamivel ritkábban fordul elő, mint a rövidlátás. 

 

Rövid- és távollátásra egyaránt létezik megoldás! 

A rövid- és távollátásban a gyakoriságukon kívül még az is közös, hogy lézeres látásjavító kezeléssel sikeresen lehet őket korrigálni, ezáltal a probléma egyszerűen, gyorsan és fájdalommentesen megszűnik, a látás pedig élethosszig éles marad. Ha meg szeretne szabadulni a rövid- vagy a távollátástól, akkor válassza lézeres szemműtéteinket és jelentkezzen alkalmassági vizsgálatunkra! 

 

Felhasznált források:

Global Prevalence of Myopia and High Myopia and Temporal Trends from 2000 through 2050
www.aaojournal.org/article/S0161-6420%2816%2900025-7/fulltext
Szemészet – Ildikó, Süveges (2010), Medicina Könyvkiadó Zrt.
www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_szemeszet/ch03s03.html
WHO – Global data on visual impairment
http://www.who.int/blindness/publications/globaldata/en/
Statista – Vision Problems in the US
www.statista.com/topics/3494/vision-problems-in-the-us/
Facts About Hyperopia
https://nei.nih.gov/health/errors/hyperopia

Elérhetőségek

Jelentkezzen, mindössze egy perc!

Jelentkezem Videókonzultáció