Távollátás

Mit jelent a távollátás (hyperopia)?

A távollátás (más néven hyperopia) egy olyan fénytörési hiba, amikor a távoli tárgyak is, és a közeli látás is homályos. Ilyenkor a szembe érkező fénysugarak nem az ideghártyán, hanem azon túlérve fókuszálódnak. Nehézséget jelenthet a hosszabb ideig tartó, kisebb méretű szöveg olvasása vagy a számítógép használata. A távollátás akkor fordul elő, ha a szaruhártya túl lapos vagy a szemgolyó tengelye túl rövid, ezért a fénysugarak a retina síkja mögé fókuszálódnak.

A távollátás a szem fénytörési zavara, nem pedig szembetegség.

Mi okozza a távollátást?

Az éles látáshoz a fénysugaraknak a szem elülső részén (a szaruhártyán és a lencsén) kell áthaladniuk. A szaruhártya és a lencse együttműködve töri meg a fényt, hogy az a retinára érkezzen. A retina ezután jelet küld az agynak, amely lehetővé teszi a látást.

Távollátás esetén a fény a retina mögé irányul, ahelyett, hogy a retinára érkezne. Előfordulhat például, hogy a szemgolyó tengelye a normálisnál rövidebb vagy a szaruhártya túl lapos. Ez azt okozza, hogy a fénysugarak a retina mögé fókuszálódnak. Általában ez azt jelenti, hogy mind a távoli, mind a közeli tárgyak homályosak.

Ha egy szülő távollátó, nagyobb a kockázata annak, hogy a gyermeke is az lesz. A szülőnek azonban nem kell távollátónak lennie ahhoz, hogy a gyermeke is az legyen. Valószínűleg sok tényező vezet a távollátáshoz, és a genetika csak egy része.

A legtöbb csecsemőnek és kisgyermeknek általában enyhe távollátása van homályos látás nélkül, mivel a szemük képes fókuszálni, így közelre és távolra is tisztán látnak. Ahogy a szemük növekszik úgy a távollátásuk is csökken.

Mik a távollátás tünetei?

A jelek és tünetek közé tartoznak:

• nehézségek a közeli feladatok, például az olvasás során
• szemfáradtság
• hunyorgás
• fejfájás

A legtöbb gyermek távollátó, mégsem jelentkeznek tünetei. Ez a szemlencse rugalmasságának köszönhető, ami megkönnyíti az akkomodációt (a távolságok közötti fókuszváltást).

Hogyan diagnosztizálják a hyperopiát?

A távollátást egy szemészeti vizsgálat során diagnosztizálhatja szemész orvosa. A vizsgálat a következőket foglalhatja magába:

• Látóélesség vizsgálata
• Objektív és szubjektív fénytörési hibák meghatározása távolra és közelre egyaránt
• Szaruhártya törőerő vizsgálata
• Réslámpás vizsgálat

A diagnózis felállítása autorefrakto-keratométerrel, illetve próbalencsesorral és szubjektív látóélesség vizsgálat segítségével történik.

Hogyan korrigálják a távollátást?

A távollátás korrekciójára többféle megoldás is elérhető:

• Szemüveggel vagy kontaktlencsével
• Lézeres szemműtéttel

A lézeres szemműtét a fénytörési hibát korrigálja a látás javítása érdekében. A szemorvos a lézer segítségével átalakítja a szaruhártya alakját, annak érdekében, hogy a retinára megfelelően vetüljenek a fénysugarak. Ennek eredményeként a homályos látás megszüntethető, és nem lesz szükség szemüveg vagy kontaktlencse viselésére. A kezelési tartomány távollátóknál általában plusz 1,0 D-tól plusz 3.0 D-ig terjed, de mindez függ a szaruhártya vastagságától is.

• Látásjavító lencseműtéttel

Nagy dioptriaérték, öregszeműség (presbyopia) esetében, illetve, ha a lézeres szemműtét valami oknál fogva nem végezhető el, lehetőség van a szemlencse műlencsével történő helyettesítésére. A műtét során különböző típusú műlencsék (egyfókuszú, nyújtott fókuszó vagy trifokális) ültethetők be a szembe. A prémium minőségű műlencsék szövetbarát anyagból készülnek, amiket a szem reakciómentesen elfogad, nem okoznak irritációt és egész életen át jó látást biztosítanak. Az eljárás technikáját illetően a látásjavító lencseműtétek megegyeznek a szürkehályog jól bevált és nagy biztonsággal végzett műtéti kezelésével.

Melyik korrekció a legjobb Önnek?

Az ideális korrekció jelentősen függ életmódjától. Meg kell beszélnie látásigényét és napi tevékenységeit szemészorvosával, hogy meghatározhassa a fénytörési hiba kezelésének legjobb módját.