Keratoconus

Mi a keratoconus?

A keratoconus a szaruhártya (a szem elülső ablaka) nem gyulladásos rendellenessége, és általában mindkét szemet érinti. Az alapprobléma a szaruhártya tartó kollagénrostjainak gyengesége. Ez a szaruhártyát szerkezetileg „gyengévé” teszi. Ennek eredményeként a szaruhártya elvékonyodik, helyenként pedig kúposabb alakot vesz fel. A szaruhártya alakjának megváltozása miatt a fénysugarak nem fókuszálnak. Ennek következtében látása homályos és torz lesz.

A szembetegség lefolyása igen változó lehet, egyes betegeknél stabil marad, míg másoknál a betegség gyorsan fejlődik, vagy a hosszú és egyébként stabil lefolyás során időnként súlyosbodik.

Mi okozza a szembetegséget?

Az orvosok nem tudják biztosan, miért alakul ki a szembetegség. A keratoconusra való genetikai hajlamot figyeltek meg, a betegség az esetek 10%-ában családon belül fordul elő. A betegség a következőkkel is összefüggésbe hozható:

• szemallergiák
• túlzott szemdörzsölés, és
• kötőszöveti rendellenességek.

Keratoconus tünetei

A keratoconus gyakran a tizenéves kor végén és a húszas éveik elején kezdődik. A látási tünetek lassan, körülbelül 10-20 év alatt romlanak.

Gyakran mindkét szemet érinti, és a két szem között nagyon eltérő látást eredményezhet. A tünetek mindkét szemnél eltérőek lehetnek, és idővel változhatnak.

A korai szakaszban a tünetek a következők lehetnek:

• enyhe homályos látás
• enyhén torz látás, ahol az egyenes vonalak görbéknek vagy hullámosnak tűnnek.
• fokozott fény- és vakítófényérzékenység
• szemvörösség vagy duzzanat

Későbbi stádiumban a tünetek az alábbiak lehetnek:

• homályosabb és torzabb látás
• fokozott rövidlátás vagy asztigmatizmus (amikor a szem nem tud olyan jól fókuszálni, mint kellene). Ennek eredményeként gyakran lehet szüksége új szemüvegre.
• nem tud kontaktlencsét viselni. Lehet, hogy már nem illeszkednek megfelelően, és kényelmetlenek.

A keratoconus általában évekig tart, mire a korai stádiumból a késői stádiumba kerül. Néhány embernél azonban gyorsan rosszabbodhat. A szaruhártya hirtelen megduzzadhat és hegesedni kezdhet. Ha a szaruhártya hegszövetes, elveszíti simaságát és kevésbé lesz tiszta. Ennek következtében a látás még torzabbá és homályosabbá válik.

A keratoconus diagnózisa

A keratoconus diagnózisának felállításához a legfontosabb eszköz a szaruhártya topográfia, amely részletes képet ad a szaruhártya alakjáról és görbületéről. Szemészetünkön alkalmazott Orbscan topográf képes mikrométer pontossággal kimutatni a görbületi eltéréseket és az aszimmetriát, ami kulcsfontosságú a korai felismerésében.

A réslámpás vizsgálat során az orvos speciális jeleket kereshet, melyek a betegség előrehaladottabb stádiumaiban válnak láthatóvá. A keratometria segítségével mérhető a szaruhártya görbülete, ami szintén fontos információt nyújt a diagnózis felállításához.

A modern diagnosztikai eszközök, mint az optikai koherencia tomográfia (OCT), lehetővé teszik a szaruhártya elülső és hátulsó felszínének egyidejű vizsgálatát, valamint a szaruhártya vastagságának pontos mérését. Ezek az eszközök különösen fontosak a keratoconus korai stádiumainak felismerésében és a progresszió nyomon követésében.

A diagnózis felállításakor a szemész szakorvos figyelembe veszi a páciens kórtörténetét, a családi anamnézist és a szubjektív panaszokat is. A keratoconus gyakran családi halmozódást mutat, így a családi előfordulás növeli a betegség gyanúját.

Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Szaruhártya intac. Ez egy kis ívelt eszköz, amelyet a szemészorvos sebészi úton helyez a szaruhártyájába. Az Intac-ek segítenek ellapítani a szaruhártya görbületét, hogy javítsák a látást.

Cross-linking kezelés (CXL). A riboflavinnal végzett corss-linking kezelés egy új eljárás, amely bizonyítottan erősíti a gyenge szaruhártya szerkezetét. A szaruhártya sok kollagénrétegből áll, amelyek nagyon szabályos mintázatban helyezkednek el, és az erősséget biztosító keresztkapcsolatokkal rendelkeznek. Azokban az esetekben, amikor a szaruhártya rendellenesen gyenge, mint például a keratoconus, kevesebb ilyen kapcsolat van, és ennek eredménye a szaruhártya kidudorodása. A CLX kezelés a kollagén keresztkötések növelésével hat, ezáltal erősítve a szaruhártyát.

Az eljárás során a szaruhártyára riboflavin szemcseppet csepegtetnek, majd UV-fénnyel aktiválják a riboflavint, ami a szaruhártyában keresztkötéseket idéz elő.

Szaruhártya-átültetés. Ha a tünetek súlyosak szaruhártya-átültetés lehet szükséges, mely során a beteg szaruhártyájának egészét vagy egy részét egészséges donor szaruhártyaszövettel helyettesítik.